Nyakunkon a tél, és sokak fejében már a síelés, a snowboardozás vagy a korcsolyázás jár, amelyek közül egyik sem veszélytelen. Egy kis zúzódás még nem a világ vége, de a figyelmetlenségnek és a rutin hiányának akár súlyosabb következményei is lehetnek. Te vajon mindent megtettél, hogy elkerüld a sérüléseket és a nem várt kiadásokat?

Van egy kérdés, ami sokunkat foglalkoztat: tényleg olyan veszélyes a síelés? Van okunk félni a téli sportoktól? Hiszen halljuk a híreket és mesélik az elrettentő példákat, az utaskárok pedig azok közé a kellemetlenségek közé tartoznak, amiket szívesen elkerülnénk. Találgatás helyett inkább nézzük meg, hogy mit mondanak erre a különböző felmérések. Elvégre nem a saccolásból élünk:

• A hcplive.com által felállított veszélyességi sorrend (2007-es adatok): 1. a ródlizás (160 ezer sérülés), 2. a snowboard (149 ezer sérülés), és 3. a síelés (131 ezer sérülés).
• A Science Nordic szerint a snowboard és a hegymászás (hegyi túrázás) nagyobb kockázatot rejt magában, mint a síelés.
• Az American Association of Neurological Surgeons kimutatta, hogy a 2010/2011-es szezonban a biciklizés, az amerikai foci, a kosárlabda és a softball okozta a legtöbb sérülést az álmok hazájában. A téli sportok összesítve a 10. helyen álltak (hoki nélkül).
• A brit statisztikai hivatal honlapján azt olvastuk, hogy a 2011/2012-es szezonban 1,06 millió síelési napra jutott egy haláleset, és hogy a látogatók 0,001 százaléka szenvedett súlyos sérülést. Skót felmérések szerint átlagosan 447 nap telik el, amíg valaki síelés vagy snowboardozás közben megsérül.
• Az NSAA (National Ski Areas Association) összeállításából kiderül, hogy a 2011/2012-es szezonban 49-en síelő veszítette életét. Tegyük hozzá, hogy akkor mintegy 9,8 millióan űzték a téli sportok valamelyik formáját.
• A ski-injury.com összesítése szerint pedig 1000 síelőből 2-3 ember szenved olyan sérülést, amivel orvoshoz kell fordulnia.

A statisztikák alapján tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sajtóban megjelent hírek ellenére a síelés továbbra is biztonságos sport. Egy dolgot azonban fontosnak tartunk kiemelni:

A téli sport űzésekor kicsi az esély egy-egy sérülésre, de ez nem jelenti azt, hogy velünk nem történhet meg a baj.

Hiszen egy esetleges kár bekövetkezése nem csak rajtunk múlhat. Éppen ezért fontos a tudatos felkészülés. Lássuk, milyen szempontokat érdemes szem előtt tartanunk.

Hurrá, itt a szezon!

A sérülésektől való félelem helyett érdemes inkább a felkészülésre figyelni, és nem szabad lemondani egy izgalmas sítúráról csak azért, mert aggódunk. Főleg, hogy a síszezon már elkezdődött, és rengeteg kaland vár minket Ausztriában, Szlovákiában, Olaszországban vagy Franciaországban.

• Kaprunkban ott a salzburgi gleccser,
• de megnyitott már a Hintertuxer és a Dachstein is.
• Kitzbühelben és Mittersillben október 22-én,
• Turracherben november 10-én,
• Schladmingban és Söldenben pedig egy nappal később izzították be a fényeket.

Ausztriában a komolyabb sípályákat legkésőbb november végéig megnyitották, a hónapban utolsóként például a 720-1200 méter magas Albertschwende lankáit. Ugyanez történt Olaszországban, Lengyelországban és Szlovákiában is. A várakozás tehát véget ért, és néhányan legfeljebb már csak azon morfondíroznak, hogy hova érdemes elutazni.

A 10 legnépszerűbb desztináció - Európában

… és azért Európa, mert bár számtalan honlapon olvashatunk arról, milyen szép Aspen, Whistler vagy épp Revelstoke, de azért igyekszünk a valóság talaján maradni. Nekünk, magyaroknak a közelség és a költséghatékonyság miatt természetesen Európa a legnépszerűbb célpont, és ezen nincs mit pironkodni, hiszen kiváló pályák vannak az öreg kontinensen, legfeljebb még nem mindenki hallott róluk.

A statisztikák szerint a legtöbb magyar még mindig Ausztriába megy, ha síelni szeretne. Egész évre vonatkozóan 2013-ban 479 083 magyar vendég ruccant át a nyugati szomszédhoz, így a sógoroknál továbbra is a 10. helyen vagyunk a nemzetközi küldő országok rangsorában. A mintegy 1,622 millió vendégéjszakából majd’ 1 millió télen realizálódott. De természetesen nem kell megállni Tirolnál vagy Salzburgnál, hiszen a 10 legnépszerűbb európai úti cél között bőven találunk még izgalmas helyszíneket, más országokban is. 2016-ban ugyanis ez volt a rangsor:

• Val Thorens (Franciaország)
• Alpe d’Huez (Franciaország)
• La Plagne (Franciaország)
• St. Francois Longchamp (Franciaország)
• Saint-Gervais Mont-Blanc (Franciaország)
• Saalbach Hinterglemm (Ausztria)
• Kitzbühel (Ausztria)
• Gstaad (Svájc)
• Baqueira Beret (Spanyolország)
• Are (Svédország)

Jól látható, hogy a közeli és kényelmesen megközelíthető osztrák pályák mellett a francia (és a svájci) lankákat is érdemes felkeresni. A sielok.hu szerint a legtöbb és legjobb értékelést amúgy ezek a pályák kapták a magyaroktól:

• Schladming, Ausztria (4,7-es osztályzat; 1011 darab értékelés),
• Nassfeld, Ausztria (4,6; 921),
• Obertauern, Ausztria (4,6; 869),
• Les 2 Alps, Franciaország (4,7; 571),
• Hintertux gleccser, Ausztria (4,6; 502).

Milyen sérülések történhetnek velem?

A megfelelő helyszín és eszközök kiválasztása után az ember pedig leginkább azon agyal, hogy milyen sérüléseket lenne célszerű elkerülni. Furcsa, hogy minden utazás előtt ezen aggódunk, de talán emiatt született meg a közmondás is: „Jobb félni, mint megijedni’.

Síelésnél (és snowboardozásnál) leggyakrabban a térd és a karok sérülésétől kell tartanunk; az alsó végtag síelésnél, a felső végtagok pedig snowboardozásnál vannak inkább veszélyben. Százalékosan számolva:

• a fej 4 százalékban,
• a kar, kéz és ujjak 35 százalékban,
• a mellkas 3 százalékban,
• a váll és a kulcscsont 15 százalékban,
• a térd 34 százalékban,
• a láb és a boka 9 százalékban érintett.

Gyakori a szalagok és ízületek sérülése, valamint számolni kell a törésekkel (kulcscsonttörés, ujjtörés), a rándulásokkal, a ficamokkal, az izomhúzódásokkal, az izomszakadásokkal, az agyrázkódással, a hát- és derékfájással, illetve az izomlázzal is. Szorítunk, hogy nektek az utóbbi legyen a legnagyobb probléma, amivel foglalkozni kell egy izzasztóan izgalmas nap után. Sajnos hajlamosak vagyunk kifelejteni a fagyást és a súlyos kihűlést is a listáról, pedig velük is számolni kell.

A síelés és a gyerekek

Természetes, hogy a szülők azon is aggódnak utazás előtt, hogy vajon mennyire veszélyes a síelés a gyermekek számára. Szakértők megvizsgálták az utóbbi évek baleseteit, és arra jutottak, hogy az ilyen helyzeteket általában két tényező idézte elő:

• a nem megfelelő sebesség megválasztása,
• valamint a fáradtság.

A síelés az elmúlt években egyfajta családi kikapcsolódás lett, amire megéri várni egész ősszel, hiszen nemcsak varázslatos környezetben tölthetünk el pár napot, de izgalmas programokban is részt vehetünk. A fiatalok nagy részét leköti a havas lankákon való lesiklás, ezért megéri kiruccanni a téli hónapokban is egy kicsit. A szülők ilyenkor büszkén figyelhetik a kisebbek sikereit, de az aggódás folyamatos, főleg, hogy két igazán veszélyeztetett korcsoport van a sípályákon:

• a 11 év alattiak,
• és az 55 év felettiek.

Szerencsére mind a felnőtteket, mint a gyermekeket érintő sérülések megelőzhetők, ráadásul a prevencióhoz egy kis józan észre van szükség.

Hogyan előzhetem meg a síbaleseteket?

1. Ügyeljünk a megfelelő alapozásra. Képezzük magunkat (akár egy magyar tanulópályán), ha kell, és vegyünk esésedzéseket is, ez ugyanis (nagyobb) sérüléstől is megóvhat.

Ne feledjük azt sem, hogy ha nem tudjuk, mire vagyunk képesek, akkor hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat, és ilyenkor szinte azonnal jönnek a balesetek.

Tudjuk, hogy melyik pálya a tudásunkhoz való (a zöld a könnyű, a kék a nehezebb, a piros és a fekete pedig haladó).

2. Megfelelő méretű és minőségű felszerelésünk legyen, amiket akár bérelhetünk is Magyarországon. A sisak minden esetben kötelező, és a ruházat ne csak réteges, de vízhatlan is legyen. Védjük az arcot és a szemet az erős fényektől.

3. Síelés előtt alaposan melegítsünk be.

4. Iktassunk be pihenőket.

A síelés nagy energiák mozgósítását követeli meg tőlünk, ezért ha elfáradunk, pihenjünk, valamint igyunk és együnk eleget. De az ital semmiképp se legyen alkohol! Hiszen felelősek vagyunk önmagunk és mások épségéért, ráadásul jó tudni, hogy az ittas állapodban okozott károk esetén nem fizet a biztosító, hiába is kötöttünk indulás előtt utasbiztosítást.

5. Legyünk koncentráltak, és ne hagyjuk, hogy a gondolataink elkalandozzanak. Szülőként ez kifejezetten nehéz, hiszen nem csak saját magunkra kell odafigyelni, hanem gyermekeink épségére is. Ne engedjük, hogy veszélyes (de játékos) rivalizálás alakuljon ki a kisebbek között, hiszen ez okozhat baleseteket.

6. Tartsuk be a sí-KRESZ szabályait
A balesetmentes sportolás érdekében ismernünk és tartanunk kell a sí-KRESZ szabályait, melyet a Nemzetközi Síszövetség (FIS) dolgozott ki, az alpesi országokban működő sípályák rendjének fenntartásának céljából. Ez az ún. „FIS 10”-szabály, amelynek betartása minden síelő érdeke és kötelezettsége is.

7. És kössünk biztosítást (síbiztosítást).

Miért van szükség az utasbiztosításra?

A téli szezon a biztosítók számára is izgalmas kihívás, hiszen ilyenkor történik a legnagyobb kárkifizetés. Tény és való, hogy bár a síelés nem extrém módon veszélyes, de azért több a kockázat benne, mint egy tengerparti napozásban vagy egy horvátországi lubickolásban.

Az ellátás mellett ráadásul nagy problémát jelentenek a tényleges mentési költségek, hiszen egy-egy komolyabb sérülés után az érintetteket le is kell hozni a hegyről, hogy aztán megfelelő kezekbe kerüljenek. Megfelelő védőháló nélkül ezek súlyos kiadások, még egy kisebb sérülés esetében is. Éppen ezért a sítúra előtt érdemes utasbiztosítást (síbiztosítást) kötni, de arra figyeljünk oda, hogy ez a típusú védettség a műszaki cikkekre csak limitáltan fizet.

Ha teljes körű megoldást keresünk, akkor ne feledkezzünk meg a szintén elérhető felelősségbiztosításról sem, amely akkor lép életbe, ha az utazás (kiváltképp a síelés) során mi okozunk baleset másnak.

Magyarországon még kevésbé, de Nyugat-Európában elterjedt gyakorlat, hogy a kárt elszenvedett fél utólag behajthatja a kórházi ellátás és az orvosi kezelés költségét a baleset okozóján. Egy jól kiválasztott síbiztosításnak a felelősségbiztosítás is része lehet, így egy kellemetlen szituációt követően mentesülhetünk az ilyen jellegű követelések megfizetése alól.

Utaskár esetén kérjünk segítséget

A kárrendezés során érdemes körültekintően eljárni, és baleset esetén mindig hívjuk fel a biztosításkor kapott asszisztencia-telefonszámot. Sose próbáljuk meg egyedül intézni a problémáinkat, főleg, hogy a telefonszám hívásakor jellemzően magyar nyelvű ügyintézésre számíthatunk, és kerítenek nekünk orvost, időpontot, valamint gondoskodnak a hazaszállításunkról is.

Sípályán történő ütközéses balesetnél a helyszínen minden esetben vegyünk (vetessünk) fel helyszíni jegyzőkönyvet, de vigyázzunk arra, hogy mire kerül az aláírásunk, hiszen csak a ténylegesen okozott károkat ismerjük el.

Bár a nagyobb összegű károkat utólag téríti a biztosító az ellátó felé, mindig legyen nálunk 200-300 eurónyi készpénz is, hiszen kisebb kiadásoknál (például fogorvosnál) nekünk kell fizetni, és a biztosítók csak később, a számla benyújtása után rendezik nekünk az adott összeget.

Emellett nem árt, ha odafigyelünk arra a kötéskor, hogy az adott biztosítás mire vállal kötelezettséget és mire nem. Fő az alaposság és az óvatosság!

Erősen javallott biztosításokhoz az autós asszisztencia kötése is, hiszen ha szervizbe kell vinni az autót, akkor a plusz napok szállásköltségeit is megfizeti a biztosító, valamint nagyobb kárnál a hazaszállításról is gondoskodik. Nem mellékesen arra is számíthatunk, hogy a biztosító segít egy családtag kiutazásában is, ha valaki hosszabb időre kórházba kerül.Ezek után nem kérdés, hogy okosan és felelősségteljesebb döntés előre gondolkodni, és napi néhány száz forintért elérhető síbiztosítást kötni. A megelőzésnek része az is, hogy nem kell a jövő és a bizonytalanság miatt aggódnunk.

blogEz is érdekelni fog